Ami kimaradt 3.

Az első séta, a Feneketlen-tónál. Juditomnak szerencsére nem az első kimozdulása volt, de közösen majdnem igen:

Általános örvendezést váltottunk ki:
A legszebb az volt, amikor az egy padon söröző, izompólós-napbarnított-tetovált fiatalemberek olvadtak szanaszét a látványtól :o)

És a büszke nagymama, aki nem csak a látványtól olvadt el:
több, mint negyven éve tologatott babakocsit utoljára...